Ne tartsd vissza, ha nem muszáj!

 

iskolakezdésVisszatartás....olyan furcsa íze van ennek a szónak...Visszatartani leginkább csak a szükségleteinket szoktuk.......És sajnos mostanában még valamit : az iskolaérett gyerekeket az óvodába.

De vajon mi késztetheti erre a szülőket? Miért félünk ennyire az iskolakezdéstől? Miért nem hiszünk a gyermekünk képességeiben és saját szülői alkalmasságunkban??????

Meggyőződésem, hogy ennyi iskolaéretlen, csökkent képességű, fejletlen, fajankónak titulált nebuló a világon nincs, mint amennyit az óvodákba visszatartanak.  Iskolaérett, jólfejlett gyerekek négykézláb túrnak a homokban, kiskacsafürdiket énekelnek és már a könyökükön jön ki a Piroska és a farkas. Természetesen maradjon a gyermek még egy évet az óvodában, ha komoly képességbeli lemaradása van vagy valamilyen területen sérült.  De fejlett, iskolaérett gyerekeknek már nem az óvodában lenne a helyük.

Pár hete privát levélben keresett meg az egyik kedves Olvasóm, és tanácsot kért tőlem kiscsoportos kislánya elvárható fejlettségi szintjét illetően, mert az óvónénijük arra próbálta rávenni őket, hogy a kislány ismételje meg a kiscsoportot! .. az óvoda kiscsoportját!!! ...Ledöbbentem..... Természetesen nem volt nehéz rájönni, hogy a mondvacsinált ok mögött óvodai létszám probléma áll. Mivel a nagy csoportosokat tömegesen (10-15 fő) visszatartják, a többi csoportból is tolni kell lefelé a gyerekeket a kisebb csoportokba. A jelenség olyan szintű, hogy már a kiscsoportig is elér, sőt egy másik olvasóm jelezte, hogy ő a 3 éves kislánya már be sem jutott a helyi óvodába férőhely hiány miatt, így a szomszédos településre kell majd hordani a kicsit.

De miért nem akarják a szülők, hogy az egészséges, fejlett, iskolaérett gyermekük elkezdje az első osztályt?  Csak találgatni tudok:

"A többi gyerek is ráhúz még egy évet az óvodába, így én sem engedem a Sajátomat a "nagy lovak" közé"- A közösségi szellem, és a ki nem mondott, de ott lévő iratlan szabályok mindig is kényszerítőleg hatottak ránk (birkaeffektus) . ...De ne felejtsük el, hogy minden gyerek más, minden gyerek egy külön egyéniség, akinek a fejlettségét, rátermettségét soha ne másokhoz, hanem mindig saját magához viszonyítsuk. Ha testileg, lelkileg kellőképpen fejlett, és iskolaérett, akkor megállja majd a helyét az első osztályban is!

"Elfáradt a család, se anyagilag, se idegileg nem bírjuk" - A nagyobb testvér is most volt éppen elsős, a család sem lelkileg, sem anyagilag nincs felkészülve egy újabb beiskolázást. Ilyen esetben érdemes nyitott szemmel járni és  tájékozódni,  mert sok iskolában jelentős kedvezmények igényelhetőek a többgyermekes családoknak a tankönyveket és az étkezési díjakat illetően.  Légy büszke a már megszerzett tapasztalataidra az iskolakezdést illetően és hasznosítsd azokat. Tudatosuljon benned, hogy Te már szülőként rutinosabb és tapasztaltabb lettél az iskolai élet dolgait illetően! Ez nagy előny a többi szülővel  szemben, akik akár tanácsért is fordulhatnak hozzád...

"Azt sem tudom , hogy valójában mi kell az iskolaérettséghez, mit várnak majd el a gyermekemtől" -  Ne aggódj, semmi különlegeset! Nem kell, hogy írni és olvasni tudjon , csupán arra van szükség, hogy az életkorából adódóan egyébként is fejlődő képességei és készségei jól működjenek. (tiszta beszéd,  jó látási és hallási észlelés, érzékelés) . Részletesen itt olvashatsz erről, vagy letöltheted innen.

"Sosem vallanám be, de tele vagyok negatív emlékekkel és szorongással az iskolát illetően...még most is kiver a víz, ha visszagondolok rá" -no igen....Azt hiszem, hogy tudattalanul talán ez az oka leginkább a sok óvodai visszatartásnak. Ha már saját magunkat nem tudtuk, legalább a gyermekeinket szeretnénk  minnél tovább megkímélni az iskolai atrocitásoktól ( mint pl felelés, vizsgák, állandó számonkérések, és teljesíthetetlennek tűnő feladatok, véget nem érő kötelezettségek). Szívünk szerint örökké ott tartanánk őt az óvoda biztosította játék és mesevilágban.

...Itt szeretnélek megnyugtatni: ...nem ártasz neki, sőt a fejlődését segíted, ha a 6 évet betöltött iskolaérett gyermekedet első osztályba engeded. ... ha ezt nekem  így elsőre nem is hiszed el ,  talán "Freud bácsi " meggyőz majd 🙂

Freud6 éves kortól  10 éves korig: A látencia szakasza :Lappangási időszak, amely a hatodik életévtől a kamaszkorig tart. A korábban jellemző infantilis nemi érdeklődés a háttérbe szorul az iskola és a teljesítmény kerül előtérbe. A gyermek lemond érzéki törekvéseiről, az Öidipusz -konfliktus megoldásának nyomán a szülőkhöz való viszonya ujjászerveződik, és a gy engéd kötődés jellemzi azt. Átmeneti ösztönmegnyugvásnak is nevezik ezt a szakaszt, melynek köszönhetően a gyermek érdeklődése, kíváncsisága a szülőkről a kortársakra, a tanárokra, a közösségre vagy más értékekre tevődik át. A gyermek "ösztönlényből" alkalmazkodni tudó "kultúrlénnyé" válik.

Ám ha még mindig félsz ettől az egésztől, engedd, hogy segítsek Neked! Elmondok mindent amit az iskolaérettségről tudni érdemes... Gyere, add a kezed !

Mitől lesz egy gyermek iskolaérett?

3 thoughts on “Ne tartsd vissza, ha nem muszáj!

  1. Derke Ferenc

    Gratulálok a cikkhez! Az azóta eltelt 6 évben még rosszabb lett a helyzet. Mostm már januári(!) gyerekek sem mennek első osztályba néhány óvodában. Újabb adalékok az indokláshoz:
    1."De hát annyira szeret játszani"
    2."A gyerek súlyos beteg".Közben kiderült, hogy csak a teso osztályfőnökét akarták megvárni.

    Mindennek a következtében, a túlkoros gyerekek már többségben vannak az első osztályban, nem kis versenyelőnyt szerezve a többiekkel szemben. Hova vezet ez?

  2. Odor Emília

    Ha normális iskolarendszerünk lenne, akkor nem hezitálnék egy másodpercig sem, hogy menjen-e a 6 éves gyermekem iskolába. De sajnos nem így van.
    Ha mindenki visszatartja a gyerekét - ahogy a cikkben és az előbbi hozzászólásban is olvasható - akkor a versenyelőnyt, amire a 7 évesek szert tesznek, miért az én gyermekem kárára szerezzék meg? (Birkaeffektus)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük