Képviselő választás az iskolában: gyermeked a díszpolgárságig jut el vagy beéri a nyárspolgár címmel?

Számodra is  ismerős helyzetkép:  megkérdezed  a gyerekedet, hogy mi történt aznap az  iskolában, mire ő kapásból rá vágja hogy „semmi”.  De ezt így elsőre el ne hidd neki!    A látszólagos „ semmi” mögött,  alig észrevehető módon ugyan, de nagyon is fontos értékteremtő és az ő gyermeki személyiségét  építő tevékenységek zajlanak.

Tanulmányi tevékenység, fizikai tevékenység, alkotótevékenység és önkormányzati tevékenység színezi gyermeked mindennapjait az iskolában.  Mind a négy iskolai tevékenység közösségfejlesztő és önfejlesztő hatással bír, a pedagógus pedig arra törekszik, hogy minden  tanuló komplex és teljes értékű részvételhez jusson ezekben.  Ez elérhető   együttműködést igénylő tevékenység szervezésével vagy közös cél,  feladat alapján történő tevékenységgel. Ebben a bejegyzésben az önkormányzati tevékenységet járjuk körül részletesebben :

Önkormányzati tevékenység közügyek az iskolában„egy mindenkiért, mindenki egy(et)ért”

babafonok

Az iskolai önkormányzatok felállítása azért fontos, mert a közösség ügyeinek rendszeres, rendezett és tudatos irányítása, intézése csak így valósulhat meg.

A témával foglalkozó pedagógia professzorok azt javasolják, hogy a közösség valós problémáival, szükségleteivel és feladataival foglalkozzanak a létrejött önkormányzatok.

Azt gondolom, hogy igazán nemes gesztus a tengerek olajszennyezettségnek ügyét a szívünkön viselni, de életszerűbb és előrevivőbb az iskola közelében csordogáló patak területét megtisztítani az elszórt hulladékoktól és ennek ügyében létrehozni egy környezetvédelmi munkacsoportot néhány fővel. Így elkerülhető a szájhősök ( csak verbálisan aktív)  és az őrmesterek ( csak a rendfenntartásig ellátó tagok) felbukkanása az önkormányzaton belül.

Egyszemélyes főnökség, vagy többszemélyes bizottság?

Az iskolai önkormányzat témájában jártas szakértők azt javasolják, hogy törekedjünk minden tanuló bevonására a közösség ügyeinek intézésébe, és biztosítsuk mindenkinek a vezetőszerű részvételi lehetőségét,  nyíljon alkalom  mindenki számára megtapasztalni  a szervező-irányító- értékelő – ellenőrző folyamatokat is.

Ha szülőként most olyan érzésed támad, hogy valami hasonlót már te is átéltél az iskolás évek alatt őrsvezetőként, krónikásként vagy mókamesterként, az egyáltalán nem a véletlen műve.

„Egyszemélyes megbízatási rendszer „

Ez a leggyakoribb és egyben a legproblémásabb is.  Gyermekedet kinevezik az iskolai önkormányzatban egy adott tisztségre, vagy csak irányító vagy csak végrehajtó feladatot kap, amit igyekszik is ellátni  legjobb tudása szerint. Hangyaszorgalommal dolgozik és nagyfokú felelősséget vállal mindezért. A feladat alól való kibújásra nem is gondol, hiszen nagy a felelősségre vonás veszélye.  Értékes magatartás és tevékenységformák erősödnek meg nála.  Hátránya viszont, hogy leginkább csak egyféle feladatkört gyakorol a gyermek, vagy csak vezető, vagy csak végrehajtó, és olyannyira szoros a kapcsolata az adott feladattal, hogy a tanuló társakkal való érintkezés erősen a  háttérbe szorul.

„Munkacsoport modell (team) „

Itt igazi csapatmunka folyik 2-5 fős bizottságokban, állandó az érintkezés és a kommunikáció a tanulók között, szoros a munkabeli kapcsolatrendszer.  Itt nem különülnek el egymástól az irányító és végrehajtó szerepek, minden csoporttagnak lehetősége van részt venni a munkafolyamat mindegyik szakaszában ( tervezés, szervezés, irányítás, ellenőrzés, értékelés). A gyermekek igyekeznek a legjobb tudásuk szerint elvégezni a rájuk bízott részfeladatokat, hiszen azok meghiúsulása az egész feladat megvalósulását is veszélybe sodorná.

 

Demokrácia mindenekelőtt : jusson szó és szerep mindenkinek!

Fontos, hogy ne legyen senki a „közügyektől eltiltva”, mivel ez szakadást, klikkesedést vonhat maga után. Az „aktíva” körében megjelenhet egy torz  „fölérendeltségi érzés”, ami táptalajt ad az egoista megnyilvánulásoknak, míg a kirekesztettek körében a közömbösség fog eluralkodni.

Mindenkiből lehet főnök ?

Igen!  A vezető szerepek nevelő hatása a legerősebb, a legösszetettebb. Az iskolai önkormányzati munka során törekedjünk arra, hogy ezt minden tanulónak lehetősége legyen átélni, megtapasztalni, és ezen keresztül személyiségében és képességeiben fejlődni.

Az önkormányzati tevékenység nevelő hatása óriási,  az itt gyakorolt közösségért munkálkodás, a munka és létfeltételekről való mindennapos gondoskodás szokássá válik és beépül az alakuló személyiségbe. Ez a felelősségteljes, gondoskodó beállítódás  később kiterjed majd más közösségekre, és a társadalom egészére is.

Így amikor majd ismét megkérdezed a gyermekedet, hogy „ mi volt ma az iskolában?” „  és ő ismételten azt feleli rá, hogy „ semmi”  te  most már  abban a biztos tudatban dőlhetsz  hátra a  kedvenc fotelodban, hogy mindezen semmiségek mögött nagyon is fontos értékteremtő folyamatok sokasága zajlik. Nem csak önmaga, hanem mások és a közösség számára is értékes képességei és jellemvonásai  fejlődnek szinte észrevétlenül jártasság, majd  készség szintjére.

 

Felhasznált irodalom: Dr. Bábosik István, Neveléselmélet , Az iskola tevékenységi kínálatának megszervezése fejezet / 

*     *     *     *     *

Szeretnél további ötleteket és tanácsokat kapni gyermeked otthoni fejlesztéséhez, iskolára való felkészítéséhez ? Iratkozz be te is a TündérTanodába, és rendszeresen küldöm neked!

*      *     *     *     *

Ha miskolci, vagy Miskolc környéki vagy, személyesen is tudok segíteni neked gyermeked fejlesztésében, iskolára való előkészítésében. Várlak szeretettel a miskolci FejlesztőKuckóban! Bejelentkezés: 06-70-256-9595 vagy info@tundertanoda.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük