Képességfejlesztés csak hülyegyerekeknek?

diszlexiaFelkaptad a fejed és rosszallóan rázod? Megbotránkoztató így leírva látni ugye?  Mindezek ellenére ma mégsem polgárokat fogunk pukkasztani, hanem egy igen káros korlátozó hiedelmet próbálunk meg eloszlatni ami ott tanyázik sokunk fejében...már generációk óta!  Hogy ez mennyire így van, és hogy a szülők lelke is igencsak  ápolásra  szorul, a gyermekfejlesztést pedig  milyen mélyen átjárja a szégyen füstje, arra egy tavalyi eset kapcsán ébredtem rá:

...emlékszem, a nagypapa hozta aznap a kisfiút. Üdvözölt, majd lesütött szemekkel, szinte suttogva a következőket mondta: "Átadnám a kezelőlapot", majd gyors léptekkel a köztes helyiség felé vette az irányt, ahol a gyerekek a cipőjüket cserélik át a foglalkozásokhoz.

Nofene! - és  önkéntelenül is elmosolyodtam magamban - Kezelőlapooot???   Tudtomon kívül ledoktoráltam volna? Vagy a KedvesNővér énem érződik ennyire rajtam, hogy a nagyapa kezelőlapot emleget? Egyszerre volt a helyzet mókás és zavarbaejtő, ám a  következő pillanatban  már gondolatban vígasztalóan öleltem át  ezt a kisöreget, mert átfutott rajtam a felismerés, hogy  " hiszen ez a nagyapa szégyenli, hogy fejlesztésekre hordják az unokáját!"

Szégyen marta helyzetek...

Szerettem volna abban a percben odafutni hozzá és gratulálni az unokájához, mert a legügyesebb gyermek a csoportban, és nála már sokkal inkább tehetséggondozásról van szó, mint fejlesztésről. Sőt! Egyben gratulálhattam volna a lányához is, mert tudatos szülőként felismerte, hogy mennyire fontos a megelőzés, főleg akkor  ha a családban halmozottan fordult elő a diszlexia. Nem muszáj megvárni a bajt, elejét is lehet  annak venni  ha időben eszmélünk...

Ám a szégyen az nagy úr! Sok szülő még akkor is nehezen viszi képességfejlesztő foglalkozásokra a gyermekét ha  már baj van. Mert kinek hiányzik, hogy a szomszéd kárörvendően  vigyorogjon, hogy lám ő megmondta!  Ő mindig is tudta, hogy ez a gyerek nem százas! Már az apjának sem volt ki mind a négy kereke, a nagyapja pedig egyenesen táppénzcsaló biciklitolvaj vót' ...

Anyám kínja...

Rámtörtek az emlékek.. Második osztályos kislány lettem újra, akinek az anyja dühösen ordít és sír tehetetlenségében, mert az óvodában már a  beutalóval fogadták, hogy vigye a kisebbik gyerekét ( a fiát)  Barcikára a nevelési tanácsadó logopédia részlegére, mert olyan szinten beszédhibás, hogy bajok lehetnek az iskolakezdéssel. Magam előtt láttam újra anyám arcát , ahogy kérdések és könnyek között küszködik a szégyennel, hogy " lám, éppen az ő pottyantása lett hülyegyerek, más mint a többi , és ezt még kürtölje is ki ország -világ előtt"...

 Az anyai öl iskolájának melege...

Özönlöttek felfelé  bennem az emlékek, és újra láttam anyám és  az öcsém meghitt egymásra találását a beszédjavító könyv gyakorlatai felett. Ó, de bántam már, hogy én nem vagyok pösze, és nekem nem "tatas" a kakas. Szerettem volna a két éve kitűnő bizonyítványomat apám kezébe nyomni, hogy vágja csak nyugodtan a tűzre,fűtsön be bátran vele,  többet ér az a melegség ami anyám és az öcsém között parázslik abban a napi fél órában amikor a szavak helyes kiejtését gyakorolják...

Az anyai öl melegségéből azért nekem is jutott egy pici szikra..Igaz évekkel később és a lányomon keresztül. Noémi nem volt ugyan beszédhibás, de ötévesen a kakas még nála is "tatas" volt. Legalábbis azon a reggelen még így mondta amikor Nelli mama megérkezett hozzánk...  Nem tudom hogyan csinálta anyám - azt észrevettem, hogy elvonulnak kettesben  és nagyon kakasoznak - de estére, mire indulnia kellett a buszhoz, hogy hazautazzon, a lányom már kristálytisztán ki tudta mondani, hogy "kakas". A (nagy)anyai öl iskolája megtette a hatását. 🙂

*      *      *      *      *

Szeretnél további ötleteket és tanácsokat kapni gyermeked otthoni fejlesztéséhez, iskolára való felkészítéséhez ? Iratkozz be te is a TündérTanodába, és rendszeresen küldöm neked!

 *     *     *    *    *

Ha miskolci, vagy Miskolc környéki vagy, személyesen is tudok segíteni neked gyermeked fejlesztésében, iskolára való előkészítésében. Várlak szeretettel a miskolci FejlesztőKuckóban!

2 thoughts on “Képességfejlesztés csak hülyegyerekeknek?

  1. A régi tévhitek még ma is uralkodnak sajnos. A korai nyelvtanulás terén is. Nekem az egyik "kedvencem": "ha korán kezd nyelvet tanulni a gyerek, dadogni fog", és egy másik: "ne terheljük szegény gyereket nyelvtanulással, hadd játsszon inkább".
    Nos, a dadogásnak nincs köze a nyelvtanuláshoz, és mivel a kicsik játék közben tanulnak, számukra ez egyáltalán nem megterhelő. Le a régi hiedelmekkel! 🙂

  2. Pingback:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük