Mozgásfejlődés. Tanul a gyerek ha mászik!

1:10 du. mozgásfejlődés

Mozgásfejlődés

Születéstől  három éves korig a mozgásfejlődés a legbiztosabb jele az értelmi képességek fejlődésének. Ez az időszak az érzékszervi-mozgásos-értelmi fejlődés szakasza, és kiemelkedő fontosságal bír a későbbi tanulási képességek alakulását illetően.

A mozgásfejlődés főbb szakaszai:

Óvodáskor előtt:

  • 0 hónapos korban: magzati testhelyzet
  • 1 hónapos korban: hason fekve fejét emeli
  • 2 hónapos korban: hason fekve mellkasát próbálja emelni
  • 3 hónapos korban: hanyat fekve nyúl és keres
  • 4 hónapos korban: ül ha fogják
  • 5 hónapos korban:ölben jól ül, tárgyat fog
  • 6 hónapos korban: magas támlájú széken önállóan ül
  • 7 hónapos korban: egyedül ül
  • 8 hónapos korban: segítséggel áll
  • 9 hónapos korban: bútorhoz támaszkodva áll
  • 10 hónapos korban: mászik
  • 11 hónapos korban: jár ha vezetik
  • 12 hónapos korban: feláll a bútorba kapaszkodva
  • 13 hónapos korban: felmászik a lépcsőn
  • 14 hónapos korban: segítség nélkül ül
  • 15 hónapos korban: egyedül jár

A mászás – a keresztező mozgások révén – erős fejlesztő hatással bír, nagyban segíti a tanulási képességek fejlődését. Évekkel később is hasznát látja a gyermek, ha babakorban jól begyakorlja ezt a  mozgást. /A fejlesztő pedagógus is legtöbbször a mozgásfejlesztéssel kezdi a tanulási zavarokkal küzdő gyerek felzárkóztatását, és a kineziológiában is nagy hangsúlyt kapnak a keresztező mozdulatok a korrekciók sorában… Néhány keresztbe lendítéssel percek alatt “be tudjuk kapcsolni” magunkat, és összehangolni a két agyféltekét a tanuláshoz/

Az óvodáskor időszakában:

Három és hatéves kor között tovább finomodik a szem-láb, és a szem-kéz koordináció.

  • lépcsőn járás kapaszkodás nélkül
  • lábujjhegyen járás
  • szökdécselés
  • sarkonfordulás

Feljődik a finommotorika, erősödnek a kézfej és az ujjak izmai. Ez alapvetően meghatározza a gyerek későbbi rajz és íráskészség fejlődését.  A finommotoros koordináció hat és hétéves kor között fejlődik ki olyan szintre, ami már optimális alapot biztosít  az írástanuláshoz.

*      *      *      *      *

Szeretnél további ötleteket és tanácsokat kapni gyermeked otthoni fejlesztéséhez, iskolára való felkészítéséhez ? Iratkozz be te is a TündérTanodába, és rendszeresen küldöm neked!


4 hozzászólás

  1. Móni Says:

    Köszönöm Janka a bejegyzést, minden lényeges infó benne van.
    Annyit szeretnék hozzátenni, hogy ne ijedjen meg senki, ha még nem tart ott a gyerkőc napra pontosan, ahol kell. Ezek az időpontok a mozgásfejlődésben iránypontok. Nálunk a nagyfiú majdnem 11 hónapos volt, mikor elkezdett kúszni- mászni, 15, mikor elindult, s ebből következően az ő életéből kimaradtak a nagy elesések. Szinte rögtön magabiztosan járt.
    (Ő soha nem akart úgy járni, hogy fogtuk a két kezét, ő rögtön egyedül akart 😉 )
    Mi is nagyon féltünk, hogy nem fog kúszni-mászni, próbáltuk kúszatni (kitámasztani tenyérrel a sarkánál), de az idő mindent megoldott.
    Kitartás és türelem az anyáknak, de tényleg figyeljetek oda, mert ha valamit jóval később sem csinál, akkor érdemes orvoshoz, korai fejlesztőbe vinni. (Mi is jártunk ott, mert féltem a késői kúszás-mászás miatt)

  2. admin Says:

    …Igen, az itt felsorolt mozgásfejlődési szakaszok valóban csak “iránypontok”, és egy átlagos fejlődési ritmust mutatnak. Minden gyermek más és más,(nagyok lehetnek az egyéni eltérések) így elsősorban arra kell figyelnünk, hogy saját magához képest fejlődik-e a gyermekünk. / És ezt mindig az anya látja, tudja és érzi a legjobban…/
    A mászást csupáncsak azért emeltem ki a bejegyzésben, mert nagyon jó hatással van a tanulási képességek alakulására, és később, óvodás- , kisiskoláskorban is érdemes elővenni, mint tanulást segítő mozgásos játékot…

  3. Kata Says:

    Sziasztok!

    A minap olvastam egy cikket a hintáról, mint mozgásfejlesztő eszközről. Két mondatot szeretnék idézni belőle:

    “A hinta fejleszti a gyerekek egyensúlyérzékét és a mozgáskoordinációját, rendszeres alkalmazása segíti a test teljes koordinációs összehangolódását, a biztos egyensúlyozás képességét. Ennek következtében a alakulnak ki a precízebb izommozgások, azaz a finommotorika, ami az írástanulás egyik elengedhetetlen feltétele.”

  4. admin Says:

    Bizony Kata, a hinta nagyon jó fejlesztő eszköz! Az egyensúlyérzék fejlesztésén keresztül erősíti az idegrendszert, az erős, fejlett idegrendszer pedig nagyon jó alapot ad a tanuláshoz szükséges, különböző részképességek fejlődéséhez.
    Készségfejlesztő játszóházakban gyakran lehet találkozni plafonba akasztott “csepp alakú ” függőhintával, és gyakran használjuk az Ayres -tölcsért is … ( a függőhinta akár otthonra is beszerezhető, de jó szolgálatot tehet egy hangulatos hintaszék is …)

Szólj hozzá!

A te hozzászólásod:

You can use these tags: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Figyelem!:Türelmedet kérjük! A hozzászólások elsőként moderációs sorba kerülnek,így időbe telik amíg megjelennek az oldalunkon./Köszönjük a hozzászólásodat!/ .