Beszédfejlődés. Az első szavaktól az iskolaérett gyermek beszédéig…

7:32 de. beszédfejlődés

A beszédfejlődés a legkorábban felődésnek induló területek egyike, ami nagyban meghatározza a későbbi tanulási képességek alakulását.Az újszülött baba első hangjai még élesek, tagolatlanok, “á”, “oáá” , “áooo”, és szinezetük olyan , mint a sírás. Az anya és a család számára ez parancsoló erejű. Hallva ezeket a hangokat közbelépnek: megigazítják a baba ruháját, takaróját,  megitatják, megetetik, ölbe veszik a gyereket.  A második hónaptól az anya és a baba környezete már jól el tudja különíteni a valódi sírást , és a nyugalmat kísérő örömhangokat.

A gagyogás, mint játék:

A gyermek  – a szopómozgások folytatásaként – elkezdi a hangokkal való játékot. Ajakhangokat (p, b, m ) és foghangokat (t, d) hallat, amik a nyelvnek a szopás során kialakult mozgásait ismétlik.

A baba örül a saját hangjának, elkezdi utánozni önmagát, gyakorolja a hangadási készségét. / A harmadik hónap végéig a süket babák is gagyognak, de náluk ez egy idő után abbamarad./  4-5 hónapos kortól  a mászás kezdetéig a gagyogás lesz a gyermek legkedveltebb játéka.

A gagyogó csöppség jóval több hangot ad ki, mint ami az anyanyelvében előfordul. Minden hangot kipróbál, de csak azok rögzülnek, amik a környezetének a beszédében is előfordulnak, a több feledésbe merül. A baba már a gagyogás során is olyan hanglejtéssel, olyan ütembe, és gyakran olyan arckifejezéssel “mondja” ahogyan anya és a környezete beszél.

A hatodik hónapban kezdetét veszi a beszéd megértése. Elsőként a gyermek a hanghordozás érzelmi szinezetét különbözteti meg. / Gyengéd, kedveskedő hangra nevetéssel, örömmel reagál, még a szigorú, vagy dorgáló hangra ijedt arcot vág, esetleg még sírva is fakad.)/

A gagyogásban, mint játék jelenik meg a hangkettőzés, /“ba-ba”, “ma-ma”, “pa-pa”/. A “mama”  szót az anya örömmel fogadja és rámosolyog a gyerekre. A többszöri ismétlődések révén a baba a hangcsoportot hozzákapcsolja az adott szituációhoz.  A kisgyermek beszéde mindig helyzetekhez kötött, “szituatív”.

16 hónaposan a gyermekek átlagosan 8-15 szót használnak. A megértett szavak száma azonban ennek a sokszorosa! A kisgyermek beszélni is utánzással tanul, gesztusokat, átélt helyzeteket, cselekvésegységeket utánoz, és ezek részeként mondja ki a szavakat is.  / A lányom első szavai között ott volt a “gyógyszer” szó is.  Másfél éves volt amikor nagyon megjött a beszédkedve és éppen meg volt fázva. Napjában többször kellett gyógyszert öntenem a kiskanalába és beadni azt neki.  “Tessék, itt a gyógyszer!”  Miután meggyógyult és már nem szedett gyógyszert, “megszerezte valahogy a kiskanalát”, leültette “Bíbí babát”a fotelbe, a játékbaba szájához tartotta a kanalat, és közben sűrűn mondogatta neki, hogy “Dóccer” … “dóccer”… /

A második életév második felében ugrásszerűen megindul a beszéd fejlődése. A 30-80 szavas szókincs félév alatt ötszörösére, tízszeresére nő. A gyermekek közti egyéni eltéresek jelentősek lehetnek, vannak akiknél ez a fordulat csak 3 évesen veszi kezdetét.

A kisgyermek beszédének néhány jellemzői:

  • helyzethez kötött, szituatív
  • ragozatlan
  • gyakran rövidített, nem mondja végig mindig a szavakat
  • minden szónak igyekszik értelmet adni
  • gyakori az önkéntes jelentésadás  /  azokat a szavakat amiket nem ért , sajátos jelentéstartalommal ruházza fel, pl : hóvirág – az a virág ami hóból van….földrajz- a gyerekek a földre rajzolnak/

Az óvodáskorban, még az iskolaérettség előtti időszakban:

A gyermek beszédfejlődését , nyelvi fejlettségét a család és a környezet beszédkultúrája határozza meg.  A beszéd fejlődését a következők segíthetik:

  • mondókák
  • gyermekversek
  • mesék
  • képolvasás , közös beszélgetés képekről /pl: könyv lapozgatása közben mit lát a gyerek a képeken, mi jut eszébe róla? /
  • a gyerek észlelési tapasztalatainak megerősítése szóbeli tudatosítással. / Pl : ha a gyermek meglát egy tűzoltóautót, és izgatottan mondja, hogy “Nénó, nénó”, akkor mi kiegészíthetjük őt, hogy “Igen, az ott egy tűzoltóautó. Megy és eloltja a tüzet ” /

A beszédfejlődés kiemelkedően fontos fejlesztési terület a későbbi tanulási képességeket illetően. Az iskolaérettség fontos tényezője. A beszéd az alapja a megismerési folyamatoknak , / csak szavak segítségével képes közölni a gyermek, hogy mit látott, mit élt át, vagy mit tapasztalt /, valamint az olvasás, és a  gondolkodás fejlődésének.

*      *      *      *      *

Szeretnél további ötleteket és tanácsokat kapni gyermeked otthoni fejlesztéséhez, iskolára való felkészítéséhez ? Iratkozz be te is a TündérTanodába, és rendszeresen küldöm neked!


9 Hozzászólás

  1. Kata Says:

    Szia Tündér Tanárnéni!

    Kislányom decemberben lesz két éves, és minden igaz rá, amit fent írtál!

    Van egy-két szó, amihez akkor is ragaszkodik, ha már tudja a “valódi” szót. Pl.: labda helyett azt mondja “bamba”. Valamelyik nap véletlenül kimondta hogy labda, de gyorsan helyesbített bambára. Aztán még egy vigyor kísérte a “véletlen” tévedést! 🙂
    A másik dolog a rövidítés: általában a három szótagos szavakat már nehezebben utánozza, de ezek között is vannak egyszerűbbek, amiket megpróbál utánam mondani. Persze van, hogy felcserél benne egy szótagot.

    A gyerekek közötti különbség szerintem attól is függ, hogy mennyit foglalkozik a szülő a gyerekkel. Van egy ismerősünk, akinek a kislánya már három éves, és még mindig csak a szavak első szótagját mondja. (hozzáteszem a kislány egész nap a tv előtt ül) 🙁

  2. admin Says:

    Kata, nagyszerűen leírtad a kisgyermekkori beszéd legfőbb jellemzőit 🙂 ..önkényes jelentésadás (labda helyett bamba:) ) és rövidítés…Azért legyél kitartó, és ismételgesd a Csöppségednek többször, hogy az “labda”… Jól látod, valóban elsősorban attól függ egy gyermek beszédkészsége, hogy mennyit ,és hogyan beszél vele és hozzá a környezete, de elsősorban az anya, hiszen már a nevében is benne van : “anyanyelv”
    …ezek a jópofa, önkényesen adott elnevezések pedig megmaradnak kedves emlékeknek…A lányom már középsős ovis volt amikor március közepén azzal állt elém, hogy : “Óvónéni azt mondta, holnapra vinni kell petárdát! ” 🙂
    Néztünk hirtelen minden irányba, és kitört belőlünk a nevetés mire rájöttünk, hogy kokárdát akart mondani 🙂

  3. Opoczki Sándorné Says:

    Baj-e ha 27 hónaposan még semmit nem beszél a kisgyerek ,még a gügyögés is kimaradt a beszédfejlődéséből. A beszédet megérti amit hozzá intéznek. Nem adtak neki cumit és cumis üvegből sem etették mondván hogy az káros. A nyelv mozgását ez befolyásolja -e?

  4. TündérTanárnéni Says:

    Úgy gondolom ez sajnos már messze meghaladja a fejlesztő pedagógia hatáskörét,( különösen így, hogy még a gügyögés szakasza is kimaradt) Mindenképpen azt javaslom, hogy lássa orvos a kicsit, és a vizsgálat eredményeinek függvényében lehet különbőző , otthon is végezhető fejlesztési módszerekkel, fogásokkal segíteni a beszédfejlődés alakulását. Mindezek mellett meg lehet még támogatni a folyamatot a Moksa Elixirrel is : http://www.miskolcitunder.moksaelixir.hu

  5. Szabina Says:

    Szia Tündér Tanárnéni!

    Ikergyermekeim 19 hónaposak fiú és lány!

    Kisfiam szinte minden szót megpróbál ismételni több kevesebb sikerrel. Mondhatom napról napra egyre több szót használ. Kislányom viszont kevesebb szót mond “érthetően”, inkább saját szavakat használ, amit a fiam is ért, csak én nem.
    A kérdésem az lenne, hogy mit tehetek azért, hogy a lányom is hasonlóan fejlődjön?

  6. TündérTanárnéni Says:

    Kedves Szabina!

    Először is ne aggódj, hiszen tudatos szülőként, az anyai ösztönöddel még időben észrevettél valamit, ami az ikreknél előfordulhat a beszédfejlődésük során. A szaknyelv “páros elszigetelődés”(kriptofázia) néven emlegeti ezt a jelenséget, amikor az ikergyerekek kialakítanak egymás között egy nagyon egyszerű nyelvet, amit csak ők értenek. Úgy tűnik ehhez a babanyelvhez a kislányod ragaszkodik jobban és a kisfiad már nyitna a felnőttek beszéde felé.

    Az egészséges beszédfejlődésük érdekében azt tudod tenni, hogy időnként “megbontod” azt a különleges (általam egyébként nagyra tartott, és csodált) egységet amit ők ikrekként ketten alkotnak, és ilyen formában is gyakoroltatod velük a beszédet. Mondókákkal, mesékkel, esetleg mozgásos játéktevékenység közben. Ha megoldható apa, vagy nagymama segítségével, hogy olykor elválasztva, külön legyen a két gyerek a beszédtanulás érdekében már az is sokat lendíthet a dolgon. Ilyenkor fontos, hogy rengeteg tiszta beszédet halljanak a kicsik, bárki is felügyeli őket, ne legyen szófukar, beszéljen hozzájuk nonstop… Az eredmény nem fog elmaradni, és kislányod is elkezdi majd utánozni az igazi felnőtt beszédet, és lassan felhagy majd az ő kis sajátos, titkos babanyelvükkel…

    Mindezek mellett ha teheted, javaslom, hogy szedjetek Moksa Elixírt, segíti a harmonikus gyermekkor megélését, oldja az esetleges blokkokat amelyek gátolják a zavartalan beszédfejlődést, és megelőzi az esetleges későbbi fejlődési zavarokat:
    Harmonikus gyermekkor és a Moksa Elixir

    Üdvözlettel: TündérTanárnéni

  7. Kádár Csilla Says:

    Kedves Tündér Tanárnéni!

    Kisfiam 2 éves 8 hónapos,és most már kezd aggasztani az,hogy nem beszél.Mindent megért tökéletesen,nagyon értelmes fiú,szófogadó-de nem veszek észre sok fejlődést a beszéd terén.
    Mondogat egy pár szót pl.anya,apa,apuka,kép,pók,gyere,én,kint,bent,kicsi,nagy…..viszont nem akar utánozni.Az állatokat is a hangjukkal fejezi ki,pl a kacsa -háp-háp,vau-vau,miau…stb.Próbálok mondókázni vele de sokszor nem is engedi-leállít.Alapjába véve én sem vagyok egy szószátyár ,de próbálok minél többet beszélni vele.Két hónapja megszületett a kis tesója is,lehet hogy ez is közbejátszik?Igaz,hogy néz mesét a tv-ben-naponta kb.2 órát.Nagyon szeret mesekönyveket nézegeti,sokszor együtt is nézegetjük és beszélünk a képekről.(beszélek én). Kezdek aggódni.Szeretném megtudni hogyan segíthetek rajta.Kérem segítsen.Köszönöm!
    Üdv.

  8. Brigitta Says:

    Kislanyom masfel eves lesz holnap 🙂 Ketnyelvu (az USA-ban elunk), magyarul es angolul beszelunk hozza. Emellett a dackorszakbol, hogy kivegyunk nemi frusztraciot, itteni ajanlasra tanitottuk neki a jelbeszedet.
    Jelbeszedben mar kommunikal kb 10 szot, de megszolalni egyaltalan nem, neha gagyoraszik es nagyon mondja, de teljesen ertelmetlen szamunkra. A hallasa biztos hogy jo, mert megneztek. Van okunk aggodalomra? Valo igaz, hogy a jelbeszed es a ketnyelvuseg is kitolja a beszedet? Koszi!

  9. TündérTanárnéni Says:

    Kedves Brigitta!

    Arról, hogy a jelnyelv korai tanulása milyen hatással van a beszédfejlődésre sajnos nincs tapasztalatom, én a saját gyermekemnél későbbre hagynám, főleg így, hogy abban a szerencsés helyzetben van, hogy egy időben két nyelvet is tanulhat anyanyelvi szinten. Azt gondolom, már ez önmagában is eléggé igénybe veszi őt, talán emiatt is alakul lassabban a beszéd, mint más, hasonló korú gyerekeknél. De ez nem baj, mert később nagy előnye lesz abból, hogy két nyelvet is beszél majd anyanyelvi szinten. A kislány beszédfejlődését azzal tudja segíteni, ha rengeteg imbolyogtató, egyensúlyérzékét igénybe vevő mozgásba részesíti, hinta, Ayres tölcsér, billenőpad, mókuskerék, vagy bármi, ami ingerelni tudja nála a vesztibuláris rendszert, és így egy hatalmas löketet ad az idegrendszer érésének, az agyi fejlődésnek. Ezáltal a beszédközpont is megerősödik, fejlődik. Nem csak a beszédfejlődést segíti, de érzelmi töltettel is bír, és a kötődést, biztonságérzést erősíti bármelyik ölbéli ringató. A lényeg azon van, hogy beszéd, dal, vagy mondóka és mozgás egyszerre legyen jelen. Ha ezeket rendszeresen és folyamatosan csinálják egy darabig, a beszéd is hamarosan be fog indulni.
    Üdvözlettel: TündérTanárnéni

Szólj hozzá!

A te hozzászólásod:

You can use these tags: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

Figyelem!:Türelmedet kérjük! A hozzászólások elsőként moderációs sorba kerülnek,így időbe telik amíg megjelennek az oldalunkon./Köszönjük a hozzászólásodat!/ .